Nők éjszakai műszakban…

Mint az mindenki számára bizonyosan egyértelmű, az éjszaka végzett munka kiemelten egészségtelen és természetellenes dolog.

Ami pedig a Nők éjszakai munkáját illeti, véleményem szerint már a gondatlan veszélyeztetés fogalmát is kimeríti. Törvényben kellene rögzíteni a Nők éjszakai munkájának a tiltását.

A Nők esetében az azért is égbekiáltó, mivel nem csak a bioritmusuk borul fel teljesen, de a hormonokra érzékenyebb szervezetük olyan terhelést kap, ami hosszútávú és esetenként visszafordíthatatlan következményekkel járhat.

 

Néhány összeválogatott, idevágó gondolat és adat:

 

Megzavart anyagcsere

Az éjszakai vagy váltott műszakban dolgozók a megváltozott életformának és a sokszor rendszertelenebb étkezési szokásoknak köszönhetően hajlamosabbak különböző megbetegedésekre. Szervezetünknek ugyanis létezik egy belső órája vagy „testórája”, ami a napi ritmust mutatja. Ez tulajdonképp nem más, mint egy csoport különböző, a napfény és a hőmérséklet változásaihoz kapcsolódó élettani hullámzás. Ha ez felborul, akkor csökken az alapanyagcsere, és megemelkedik a vér cukorszintje is. Mindezek következtében könnyebben alakulhat ki cukorbetegség, elhízás, anyagcserezavarok, emésztőrendszeri problémák, szív- és érrendszeri betegségek jelentkezhetnek, hiszen a keringési rendszert is igénybe veszi a megváltozott munkarend. Mivel az így dolgozók ritkábban találkoznak nappali fénnyel, akár rossz D-vitamin-ellátottság vagy vitaminhiány is kialakulhat náluk.

 

Napi betevő

A megváltozott életformának köszönhetően az étkezési szokások is másképpen alakulnak, ami nagyban befolyásolhatja a napi energiaelosztást. Mivel a szervezet ritmusa náluk felborult, így számukra egyáltalán nem mindegy, hogy az étkezések alkalmával hogyan és milyen energiához juttatják szervezetüket. Jellemzőek az egyedül, társaság nélkül, hidegen, gyorsan bekapott falatok. Az így dolgozók sokszor gyakrabban étkeznek, mint szokás, ami vércukorproblémákat és felszívódási, emésztési gondokat is okozhat.

 

Veszélyes éjszakai műszak

A női kórházi dolgozók az éjszakai műszakkal a saját egészségüket veszélyeztetik, miközben a betegek gyógyításán fáradoznak, mondta el Dr. Joan Tranmer a Kanadai Kardiovaszkuláris Kongresszus 2011-es ülésén.

Dr. Tranmer megvizsgálta a váltott műszakos munka és a szívbetegségek kockázatának kapcsolatát kórházak női alkalmazottain. Az egykori nővér számára nem volt ismeretlen fogalom az éjszakai munka, ezért is aggódott nagyon munkatársai egészségéért. ”Ahogy végigsétáltam a kórház folyosóján, és elbeszélgettem a kollégáimmal, megrémített az, amit tapasztaltam. Nem tudtam, hogy ez vajon a munkabeosztásukkal áll összefüggésben, vagy a kórházi munka más aspektusával” – mondta.

Kutatási eredménye megerősítette azt, amit megfigyelt a női kollégák egészségi állapotával kapcsolatban. 227 nőt figyelt meg a 22-66 éves korosztályból (az átlagéletkor 46 év volt) Ontario délkeleti részének két kórházából. Nem csak nővérek vettek részt a megfigyelésben, hanem adminisztratív munkatársak, laborasszisztensek és technikusok is, akik többféle munkarendben dolgoztak. Felmérte a metabolikus szindrómával kapcsolatos lehetséges kockázati faktoraikat, melyek a következők: hasi elhízás, magas vérnyomás, megemelkedett vércukor- és trigliceridszint, valamint a HDL (vagyis a ”jó”) koleszterin alacsonyabb szintje. A résztvevők részletes kérdőívet is kitöltöttek a munkahelyi előzményeikre és életmódjukra vonatkozóan.

Az eredmények szerint minden ötödik, váltott műszakban dolgozó középkorú nőnél legalább három kockázati tényező jelen van. A csoport tagjainak 17 százaléka mutatta a metabolikus szindróma jeleit, 38 százalékuknál magas vérnyomást mértek. Különösen nagy aggodalomra ad okot az, hogy 60 százalékuknak meghaladta a derékbősége a 80 cm-t. Ez a hasi elhízásra utal, mely jelzi a szívbetegségek, agyvérzés, magas vérnyomás és cukorbaj megnövekedett kockázatát. Az is kiderült, hogy az életkor és az adott pillanatra jellemző munkarend is jelentősen növeli a betegségekre való hajlamot. A 45 év feletti nők esetében, akik már elérték a változókort, és már legalább 6 éve dolgoztak hasonló munkarendben (12 órás váltásokkal vagy rotációs megoldással), gyakrabban alakult ki a metabolikus szindróma.

”Azt még nem tudni, miként járul hozzá a váltott műszak a hasonló jellegű kockázati tényezők kialakulásához. Lehetséges, hogy a bioritmus, alvás, evés, testmozgás rendszerének felborulása okozza” – mondta Dr. Tranmer. A Kanadai Statisztikai Hivatal munka-élet egyensúlyt vizsgáló felméréséből kiderült, hogy a hosszú műszak összefügg a szereptúlterheléssel. A váltott műszakban dolgozók gyakran kevesebbet alszanak a kelleténél, kevesebb időt töltenek a házastársukkal, jobban zavarja őket, hogy nincsenek eleget a családjukkal.

”Minden nőnek ügyelnie kellene a súlyára és a többi kockázati tényezőre. Ez a felmérés azonban fényt derített arra is, hogy a váltott műszakban dolgozóknak ennél is jobban oda kell figyelniük” – mondta Dr. Beth Abramson, a Szív és Agyvérzés Alapítvány szóvivője. ”Olyan sok időt töltünk munkával, ezért a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is fontos, hogy a lehető legegészségesebb munkakörülményeket hozzák létre, különösen a műszakváltásban dolgozók esetében.”

 

 

Van persze jogi szabályozás a Nőkre való tekintettel:

Felmondási tilalom vonatkozik a terhes nőkre.

A terhes nőket és fiatal anyákat nem lehet kirúgni. A felmondási tilalom alapján ugyanis a munkáltató rendes felmondással nem szűntetheti meg munkaviszonyukat a terhesség teljes időtartama alatt, a szülést követő három hónap és a szülési szabadság teljes időtartama alatt.

A rendes felmondás akkor is érvénytelenné válik, ha a felmondás közlésekor a munkavállaló már terhes volt, függetlenül attól, hogy terhességének megállapítására sor került-e, illetve hogy a munkavállaló terhességéről tudomással bírt-e.

A terhes fiatal nőnek ahhoz is joga van, hogy munkakörülményeinek módosítását kérje. A törvény lehetőséget ad arra, hogy az eddig betöltött munkájában az egészségügyi állapotának megfelelően módosítsák körülményeit. Ha például olyan helyiségben dolgozott, amely közvetlenül a dohányzásra kijelölt hely mellett volt található és a cigarettafüst beszivárgott a szobába, zavarta. Így az őt alkalmazó cégnek egy új, a dohányzóhelyiségtől távol eső szobát kellett számára kijelölnie.

Ha a fiatal nő olyan munkakörben dolgozik, mely az egészségét veszélyezteti, lehetősége van az adott cégnél ideiglenesen olyan munkát végezni, ami állapotának megfelel. A vállalat azt sem döntheti el egyedül, milyen munkakörbe helyezi át a terhes nőt vagy a fiatal anyát, ahhoz a munkavállaló beleegyezése szükséges.

Kirúgásról még akkor sem lehet szó, ha az adott vállalat nem tud a nő egészségi állapotának megfelelő munkakört felajánlani. Ebben az esetben ugyanis köteles a munkavégzés alól felmenteni, a munkabér kifizetése mellet.

Ha egy nő terhességével összefüggésben elvégzett orvosi vizsgálatok miatt nem dolgozik, a főnökének nincs joga ezért felelősségre vonni vagy hátrányosan megkülönböztetni. Erre az időtartamra ugyanis mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. Természetesen előre szólni kell.

Egy fiatal anyát arra sem lehet kötelezni, hogy gyermeke hároméves koráig más helyiségben dolgozzon, ha nem akar.

Az éjszakai munka is tilos. Egy fiatal nő terhessége megállapításától gyermekének egyéves koráig nem végezhet éjszakai munkát. A törvény ezt a rendelkezést kötelező erővel határozza meg, vagyis a munkavállalót még beleegyezésével sem lehet éjszakai munkára igénybe venni.

A szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, majd a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár a fiatal anyának. A törvény szerint ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

A munkaidő-kedvezmény igénybe vétele ugyanakkor sokszor nehéz helyzetbe hozza a szoptatni kívánó nőt. Ha ugyanis messze lakik munkahelyétől, akkor ez az egy óra kevésnek bizonyulhat az oda-vissza utazáshoz és a szoptatáshoz.

A túlórák fárasztó réme alól is mentesülhetnek a fiatal anyák és terhes nők. A fiatal nőt terhessége megállapításától gyermeke egyéves koráig túlmunkára sem kötelezheti munkaadója. Ezt a törvény szintén kötelező erővel határozza meg .

Ha a fiatal anya gyermekét egyedül neveli, úgy a munkavállaló a gyermek egyéves korától négyéves koráig csak beleegyezésével vehető igénybe túlmunkára, illetve készenlétre.

Az anya gyermeke harmadik életévének betöltéséig fizetés nélkülii szabadságra jogosult, ha gyermeke gondozása céljából kell munkáját szüneteltetnie. ”

 

 

A Nő nem kötelezhető beleegyezése nélkül más helységben történő munkavégzésre terhessége megállapításától a gyermek 3 éves koráig;

Nem vehető igénybe rendkívüli munkára:

A; terhessége megállapításától a gyerek 1 éves koráig,

B; gyermekét egyedül nevelő férfi a gyermek 1 éves koráig,
C; meghatározott egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállaló.
E rendelkezésektől érvényesen eltérni NEM lehet.
D; gyermekét egyedül nevelő dolgozó a gyermek 1 – 4 éves kora között csak beleegyezésével vehető igénybe.

A terhes, szülő Nőt, ill. kisgyermekes anyát felmondási védelem illeti meg.

 

Az Mt. szerint Nőt nem szabad alkalmazni olyan munkára, amelyre annak egészségkárosító kockázata, vagy veszélyes megterheléssel járó munkakörülmények miatt alkalmatlan. Az ilyen munkaköröket a munkáltatónak kell meghatároznia a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonásával.

 

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

10. §51 (1) A munkaköri alkalmasság vizsgálatánál és véleményezésénél figyelembe kell venni, hogy a Nők (különös tekintettel a fogamzóképes korúakra és a terhesekre – ezen belül a terhesség korai szakaszában lévőkre -, a nemrégen szült, a szoptató anyákra, az anyatejet adókra) alkalmatlanok vagy csak bizonyos feltételekkel alkalmasak a 8. számú mellékletben felsorolt egészségkárosító kockázatot jelentő vagy veszélyes megterhelésekkel járó munkakörülmények közötti munkavégzésre.

 

8. melléklet. Terhes Nők számára tiltott:

 

Túlzott fizikai megterhelés

Dinamikus izommunka

Közepesen nehéz munka

Nehéz munka

Főleg statikus elemeket tartalmazó izommunka

Anyagmozgatási munka

> 10 kg tömeg emelése

Kényszertesthelyzetben végzett munka

Kezek kis ízületeit érő mikrotraumák kumulációjának lehetőségével járó munka

Fokozott pszichés megterhelés

Időkényszer feltételei között végzett tevékenység esetén (egyedi gépkiszolgálás, szalag vagy szalagszerű technológiák) akkor, ha a néhány elemi műveletből felépülő, periodikusan ismétlődő tevékenységek végrehajtására előírt műveleti idő nem haladja meg a 3 percet és nincs szervezett tevékenységcsere

Fokozott pszichés információ-terheléssel járó vagy különleges figyelmet igénylő tevékenység (időhiány viszonyai közötti döntési feladatok, nagytömegű eltérő jelentésű információ felvétele és értelmezése nagypontosságú ellenőrzési funkciók teljesítése zavaró ingereket tartalmazó környezetben), ha meghaladja a törvényes munkaidő 50%-át

A dolgozó saját vagy mások egészsége, testi épsége szempontjából az átlagosat meghaladó mértékű kockázattal járó munka (9)

Fokozottan terhelő munkahelyi klíma

Hőterhelés107

Hőexpozícióban végzett nehéz fizikai munka

Közepesen nehéz fizikai munka

Könnyű fizikai munka

Hideg munkakörnyezetben végzett munka108

Váltakozva hideg-meleg munkahelyen végzett munka

Nedves munkakörnyezetben végzett munka

Kéz/kar rezgés 2,5 m/s2 expozíció felett

Egész testre ható rezgéssel járó munka: 0,5 m/s2 expozíció felett

Ionizáló sugár-expozícióban dolgozó

Mikrohullámú sugár-expozíció

Zajexpozícióban végzett munka: a munkavállalót érő, az alkalmazott egyéni hallásvédő eszköz zajcsillapító képességének figyelembevételével számított 87 dBA egyenértékű

A hangnyomásszintet meghaladó napi expozíció, illetve a munkavállalót érő 140 dBC csúcs hangnyomásszintet meghaladó pillanatnyi zajbehatás

Túlnyomásban végzett munka

Nagyon mérgező, a reprodukciót károsító, daganatkeltő, teratogén, mutagén vegyi anyagok expozíciója:

A 2.8. tulajdonságú növényvédő szerek (beleértve tulajdonságaitól függetlenül valamennyi szerves foszforsav-észtert is) gyártásával, hatástalanításával, kiszerelésével és közvetlen felhasználásával (permetezés, porozás, gázosítás) járó munka (Anyatejet adó nők is!)

Szerves oldószerek gyártásával, kiszerelésével és felhasználásával járó munkák (Anyatejet adó nők is!)

Higany és higanyvegyületek, indium és indium-vegyületek, VI. értékű króm és VI. értékű krómvegyületek előállításával, gyártásával, feldolgozásával, felhasználásával járó munkák (Anyatejet adó nők is!)

Antibiotikumok gyártásával, csomagolásával, üzemszerű felhasználásával járó munkák (Anyatejet adó nők is!)

Hormonok, hormonkészítmények gyártásával, csomagolásával járó munkák (Anyatejet adó nők is!)

A külön jogszabályban meghatározott rákkeltő anyagok (Anyatejet adó nők is!)

Az alábbi vegyi anyagokkal történő expozíció:

aminopterin (Anyatejet adó nők is!)

antikoagulánsok (Anyatejet adó nők is!)

citosztatikumok gyártásával, csomagolásával, felhasználásával járó munkák (Anyatejet adó nők is!)

difenil-hidantoin (Anyatejet adó nők is!)

dohánytermékek gyártása, feldolgozása, kiszerelése (Anyatejet adó nők is!)

fenol (Anyatejet adó nők is!)

halotán (Anyatejet adó nők is!)

jódtartalmú gyógyszerek komb. és szekvencionális orális kontraceptíumok (Anyatejet adó nők is!)

melfalán (Anyatejet adó nők is!)

metil-CCNU (Anyatejet adó nők is!)

nem szteroid ösztrogének (Anyatejet adó nők is!)

nikotin (Anyatejet adó nők is!)

treoszulfán (Anyatejet adó nők is!)

Szaporodást károsító anyagok 1. kategória112 (Anyatejet adó nők is!)

Szaporodást károsító anyagok 2. kategória113

Mutagén anyagok 2. kategória114

hexametilfoszfortriamid

dietilszulfát

benz(a)pirén

benz(d,e,f)krizén

dibróm-3-klórpropán

etilén-oxid

metil-akrilamidometoxi-acetát (≥0,1% akrilamid-tartalommal)

metil-akrilamidoglikolát (≥0,1% akrilamid-tartalommal)

etilénimilin; azriridin

akrilamid

Tüdőfibrózist okozó porexpozíció115

Toxoplazma és rubeola vírusfertőzés veszélyével járó munka, illetve expozíció, kivéve, ha terhes dolgozók immunizálás útján megfelelő védelmet kaptak ezen ágensek ellen

 

Összefoglalva a fentieket úgy vélem, a jelenlegi szabályozás és törvényi feltételek is tiltják az éjszakai munkavégzést a Nők számára a legtöbb területen. Csak értelmezés kérdése volna az egész….

Persze mit is képzelünk… Hová jutna a gazdaság, ha például az autóiparban dolgozó Nők millióit megkímélnénk az éjszakai munkától?! Ki lenne képes azt a monoton munkát elvégezni rajtuk kívül? Senki. Amíg pedig a gazdaság vezető szereplőinek és persze a politikának az érdeke sérülne, ha vigyáznánk a Nőkre, bizony nem várhatunk változást…

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.